A héten tárgyal a kormány egy esetleges üzemanyagárstop bevezetéséről, miután az elmúlt hónapokban az egekbe szökött a benzinár Magyarországon. A döntés alapját a KSH új, heti szinten megjelenő statisztikája fogja képezni, amelynek az első közlése már meg is történt a múlt héten. Felmerül azonban a kérdés: jó lehet ez az adatforrás a megfelelő kormányzati következtetés levonására? Milyen hibái vannak az árfigyelő rendszernek? Mi a helyzet az adókkal? Egyáltalán, tényleg drága a benzin Magyarországon, indokolt az árstop?
Élesedett a KSH régiós üzemanyagár-összehasonlító rendszere, ami alapján elmondható, hogy a benzin és a dízel esetében is jócskán a régiós középmezőny felett alakulnak a hazai árak. Nagy Márton már jelezte is, hogy a friss adatok ismeretében a jövő héten a kormány össze fog ülni és vizsgálni fogja a kérdést, hogy szükséges-e beavatkozni az üzemanyagpiacon. A nemzetgazdasági miniszter egyebek mellett az újbóli árbefagyasztást sem vetette el - adódik a kérdés, hogy ha valóban erre kerülne a sor, akkor az milyen formában valósulna meg? Hogyan lehet tanulni a múlt tapasztalataiból, milyen probémákat szült a korábbi benzinárstop? Milyen egyéb megoldások léteznek az árak leszorítására?
A Központi Statisztikai Hivatal a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében a mai naptól kezdve közzéteszi új kísérleti statisztikáját, a friss számok alapján elmondható, hogy a hazai üzemanyagárak a régiós átlag felett vannak.
A Központi Statisztikai Hivatal a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, melynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan, olvasható a közleményben. Ez azért fontos, mert Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy a KSH kimutatásai mentén fog majd arról határozni a kormány, hogy beavatkozzon-e az üzemanyagpiacon.
Nincs megállás, a héten kétszer is drágult a benzin ára Magyarországon, ezzel idén már több, mint 12 százalékkal került feljebb a jegyzés. A kilátásokat befolyásoló legfontosabb tényezők az olajár és a forint teljesítménye a dollárral szemben, és bizony mindkét tekintetben a hazai benzinár számára kedvezőtlen folyamatokat láthattunk. Adódik a kérdés: mennyire drága a régióban a magyar benzin, be kell avatkoznia a kormányzatnak? Ha igen, milyen eszközei lehetnek erre?
December 5-én, azaz tegnap lejárt a Mol szlovák leányvállalatára, a Slovnaftra vonatkozó EU-s könnyítés, aminek értelmében a cseh piacot kiszolgáló finomító bármiféle megkötés nélkül exportálhatott benzint és gázolajat a szomszédos országba. Az volt a terv, hogy tegnapig sikerül a Slovnaftot átalakítani olyan mértékben, hogy a tömegmérleg-elv mentén haladva a továbbiakban is ki tudja szolgálni a cseh piacot - a finomítói átállás azonban nem tudott maradéktalanul megtörténni, és amennyiben nem tolják ki a könnyítés hatályát, az a szlovák és a cseh felek szerint ahhoz vezethet, hogy üzemanyaghiány alakul ki a régióban, ami több országban is jelentős benzin- és dízelár drágulást okozna.
Bár masszív a verseny a régiós országok között, nem tűnik úgy, hogy lankadna a beruházási kedv Magyarország iránt: a külföldi vállalatok folyamatosan érkeznek hazánkba, a szabályozói környezet pedig összességében kedvező - bár vannak nehézségek, például az, hogy több adminisztrációs felület csak magyarul érhető el. De hogy néz ki ez a folyamat „belülről”, egy, a külföldi cégek magyarországi letelepedését segítő tanácsadócég szemszögéből?
Magyarországon szeptember 1-jével elkezdődött a tanítás, és néhány kósza koronavírusos esetet leszámítva (az is főként tanárok, óvónők körében) egyelőre úgy tűnik, még gond nélkül megy a dolog. Más országokban már mutatkoznak az iskolába járás negatív következményei, sok helyen teljes osztályokat kellett karanténba helyezni a növekvő esetszámok miatt, máshol már alapból táv- és online oktatással indult az év. Készítettünk egy körképet, milyen az iskolahelyzet a szomszédban és a világ nagyobb országaiban.
A kelet-közép-európai régió országai az olasz példából tanulva gyorsan és szigorúan léptek fel a járvány ellen, és emiatt sokkal kedvezőbb helyzetből várják az újraindulást. Egy hónappal ezelőtt még Ausztria és Csehország voltak a legkedvezőtlenebb helyzetben, a meredeken felfelé ívelő járványgörbéket azonban sikerült meredeken lehajlóvá módosítani. Szlovákiában, Horvátországban és Szlovéniában pedig napok óta 10 alatt, vagy akörül van az új esetek száma. A régió összességében jól áll Európán belül, de a régiós országok közül Magyarország már egyáltalán nem.
A világon egyre több jegybank kezd monetáris lazításba, hogy újra fellendítse a gazdasági növekedést és felélessze az inflációt, ám úgy tűnik, a kelet-európai jegybankoknak eszük ágában sincs felülni erre a hullámra. Az Európai Központi Bank újra is indította a válság során használt kötvényvásárlási programját, viszont Kelet-Európa számára az a legjobb út, ha nem csinál semmit és kivár. Régiós kitekintésünkben megvizsgáltuk a csehek, a lengyelek, a románok és szerbek mellett a magyar monetáris politika alakulását.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
